Elszálltak az évek, s kérded a cseten
miként irányzom mostanság életem.
Újságoltam ekkor az állást, a lakást
kiváltva ezzel számos nem várt hatást.
Elitkedni vágyó prolinak, sutyeráknak
mondtál ottan engem, én egykor barátnak
tartottalak pajtás, de csalódás volt e ócska oltás.
Érdekköcsög. Ez te vagy. Már ha nincs szerencséd, és magadra ismersz a leírásból. Élete során az ember mindenféle kapcsolatokba keveredik. Ahogy öregszünk, és haladunk előre a pályán, úgy nő a "ránk eső" érdekköcsögök száma. Ők azok a sertepertélő lézengő ritterek, akik mindig akarnak valamit. Akik csak akkor jó arcok, ha kapnak valamit cserébe. Vagy legalább a reményük megmarad, hogy egyszer "majd kérnek tőlünk valamit". KGX tapasztalta már élete során, hogy mintha nem önmagáért szeretnék (vagyis, hogy nem is szerették, csak úgy tűnt, mintha...). Viszont hálás vagyok annak a pár embernek, akik mindig igaz barátok voltak, és mindig mellettem álltak. Akik szóltak, ha foltos volt a pólóm. Akik az arcomba mondták, hogy túl sok édességet eszem. Akik kérés nélkül is felvidítottak. Akikkel bármit bármikor megoszthattam. Akik zeneileg is megértenek. Akiknek nem kell fizikailag velem lenni ahhoz, hogy ne érezzem úgy, hogy mellettem vannak akkor is, amikor csak az őrangyalom vigyáz rám.
A király minden katonája s lova
sem volna elég oda
egy szív vérzését elállítani.
Nekem a milf archétípusa Stifler mamája az Amerikai pitéből. Olyan karbantartottan jó testű, szexi hangú, vonzó, szép arcú igényes hölgyeket kell elképzelni, akik adnak magukra, és legalább 40, vagy több évesek. Ha jól emlékszem, Stifler mamája hosszú szőke hajú, és kék szemű. Szerintem a milf, mivel a nemiség mesterasszonya, ezért tapasztaltsága okán kihívás a fiatalabb srácoknak, de tapasztalt pasiknak is. A milfnek nem nagyon tudsz újat mondani a szexről. Persze, csodálhat téged, ha jó vagy. A milfnek nem elég a szex. Jó esetben kiváló társalgó, intelligens, ezért nem árt, ha van műveltséged, és személyiséged (egyéniséged). Plázapicsáknak elegendőek a kiizmosított felsőtest, a mega farok, és a végtelen mennyiségű zsé. (A sorrend tetszőlegesen variálható). A legjobb plázapicsát Nagy Natália alakítja a Gyerek vagy léggömb című jelenetben (Holló Színház). De vissza a milfekhez. A milfnek van stílusa. A milf fitnessre jár. A milf a barátnőivel kávézik. A milfnek Amex kártyája van. A milf tud angolul. A milf szereti, ha virágot viszel neki, bókolsz, lesegíted a kabátját, az étteremben a segítesz neki a szék kihúzásával, hogy el tudjon helyezkedni. A milf szoknyában jár. A szupermilfen csak egy csodálatos fehér hermelinbunda, és gyémántnyakék van, mielőtt az övé lehetnél:-DDD.
A védikus mitológia szerint Májá fátyla az, mely a valóságot elrejti. Így a valóságban minden más, szemben azzal, ahogy mi látjuk. Ember és ember közötti kapcsolatban az a legszebb, mikor a másik önnön gondolataiba enged bepillantást. Ez a védtelen feltárulkozás, ez az önkéntes lélekkiszolgáltatás váltja fel a világ diktálta hazugságszerepeket. Azonban minden emberi kapcsolat hullámzó, mint a tenger. És általában sosem tudhatjuk, mit gondol a másik. Fura lenne, ha csak egy napra is, de beleláthatnánk mások fejébe. Lehet, hogy örülnék, hogy ez az állapot nem tart hosszasabban.
"-A villámlást-mondta Alíz nagyon határozottan, mert ebben egészen biztos volt-a mennydörgés okozza...nem, nem!-helyesbített gyorsan.-Fordítva értettem.
-Már nem javíthatsz-mondta a Vörös Királynő. -Ha egyszer kimondtál valamit, azt nem lehet visszavonni, és vállalnod kell a következményeket."
(Carrol, Lewis: A tükör másik oldalán)
A pornó és a középosztály sokban hasonlít egymáshoz. Mindkettő esetében sok a munka és kevés az élvezet. (Ami van, az is gyakran megjátszott.) A középosztály felszopólánya a bankrendszer által nyújtott hitel ("legalább látszólag álljunk szilárdan"). A viagrás megoldás párhuzama a gyors hitel (kék pirula vs. kék színű tengerentúli bankkártya). A pornófilmből (és a középosztályból) könnyű kikerülni. Sokan lecsúsznak, néhányan felfelé buknak ("nagyfilmes" karrier vs. felső osztályba jutás). A felső tízezernél a villához illik a kacsaláb, de ha pornós vagy, és kacsalábbal találkozol, könnyen lehet, hogy állatosban szerepelsz:-D. Egyet soha ne feledj: akár a pornóba, akár a középosztályba kerülsz be: mindkettő szívás:-D.
Hosszú távon nemcsak a világegyetem, de az összes pina is tágul...:-D.
Sokszor mondom magamnak: "Te, hiszen jól van minden..." Aztán a legapróbb dolgok el tudják rontani bennem az örömet. A lélek olykor érzékenyebb (érzékenyebben reagál) a legpontosabb ember alkotta műszereknél is. Én még őszintén hiszek a barátságban. Én még őszintén hiszem, hogy egyszer megtalálom életem nőjét. Miért is tagadnám, hogy sok örömet kaptam a többi embertől. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy valójában mindannyian egyedül vagyunk, és létünk kiüresedik. Nem abban az értelemben, hogy nincsen tartalma. Ha egyedül vagy, de úgy, hogy ezt valamiért éppen át is éled, magad is érezheted a fájdalmas, reménytelen űrt, a "mi végre vagyunk" kérdését, melyre csak Isten a válasz. Nyugtatni magunkat, hogy 39 meglévő emberből legalább 3 a barátunk, és csak 36 közömbös, vagy ellenség. Megpróbáltam valamiről írni, de mi végre, ha csak félreértés lehet a jutalmam?
Én, Inpu, a szívek számlálója, Anubis ebfejű, hollószemű, emberagyú inkarnációja, azért jöttem e földre, hogy a rabszolgától a fáraóig elszámoltassalak titeket szerelmetek állhatatos, avagy lagymatag voltáról. Midőn hús hatol a hüvelybe, nekem áldoztok a szeretkezés oltárán. A hímvessző, avagy a pina, ha vágyakozva előnedvet bocsát ki, az is csak az én territóriumom határát jelzi. Az orális sex az én dicséretem, és az anális (még) inkább. Én mérem a szíveket ércmérlegemen.
Már megint?-kérdezte a majomkölyök. Igen-válaszolta az anyja. Ezen a hétvégén is elviszlek valahová. Neeeee aaannnyyyyuuuuu, hadd fészbukozzak- húzta el a szót a kis hím, miközben féllábon állt. Állj egyenesen! A szemembe néz- parancsolt reá az anyamajom. Majd megmondlak apádnak-kiabált vissza a konyhából, ahová a főzőbanánt vitte be a leveshez. Kölke még hallotta a fenyegető szót: amúgy az emberkertbe megyünk. Emberkert? -mondta félig magának a majom- az mi? -Mit motyogsz te, fiam? Gyere ide, nem hallak - felelt rá a nőstény. Csak azt, hogy mi az az emberkert?-felelte az engedelmes gyermek, átlépve a konyha küszöbét. Ja, az... Az anya arcán felhő suhant át. Tudod-mondta halkabbra fogva-valamikor az ember uralkodott az állatok felett... Ember?-kérdezte a majomgyerek. Azok olyanok, mint mi, szűrte anyja a szót, csak butábbak, mi uraljuk őket. Milyenek még?-kérdezte a fiú, és miért uralkodunk most felettük?-tette hozzá félénken. Az úgy volt-kezdte a felnőtt, hogy a dédszüleid rácsok mögött, szolgasorban születtek. De az emberek a gonoszságaikkal elérték, hogy ma mi vagyunk a föld urai, és ők rácsok mögött, emberkertben élnek. Mi tápláljuk őket, hogy el ne hulljanak. Ügyelünk, hogy szépen fejlődjenek. Kicsit veszélyesek, szóval, be ne dugd az ujjad, mert harapnak. És ha rendes leszel, veszünk embercsemegét, azzal etetheted őket:-))).
A Kádár-rendszer halódása (1989) idején kamaszkor elején lévő arc voltam, de ez a mondat volt számomra a rezsimből a legenigmatikusabb, legtanulságosabb, és legmélyebb gondolatiság. A mondatot a Bizottság szájából hallhattuk (nem a Központi Bizottság, rövidítve kábé KB), mert előbbi egy együttes (bár utóbbinál is volt együttes...ülés). A kérdés az, mikor erős személyiség valaki? Amikor százötvennel nyom fekve. Komolyabban: amikor belülről vezérelt egyéniség valaki. Amikor nem a divat mondja meg, hogy ki vagy. Amikor az egész világ ellenére is tudsz más lenni, mint mások. Amikor nem változtatod meg valós személyiségedet/egyéniségedet pináért nyáladzva csak azért, hogy a nők foglalkozzanak veled. Szóval: kiállsz magadért (persze kulturáltan). Nem leszel papucs egy nő miatt. (Ezek az előbbi mondatok női konnotációban is igazak.) Viszont a másikat sem nyomod el. Nem vagy erőszakos. Ugyanakkor az erős egyéniség is lehet művi, és társadalom által diktált. Ezeket pont úgy szeretem, mint az excrementumot. Inkább együtt vagyok egy autistával, ha fél napig hozzám sem szól, mint egy megjátszós csajjal, vagy izzadságosan tákolva felépített "jellemű" pasival. Akiknek a divat mondja meg, hogy éppen kik. És itt a ruha, a hajviselet, a zene egy dolog. A személyiség divathoz igazítása a fájó. Mert ilyennek vagy olyannak "kell" lenni. A South Park című sorozat e jelenségeknek gyakran görbe tükre. Persze, nehéz felvállalni magunkat. Van, akinek el is kopik valódi jelleme az örökös szerepjátszásban. Szellem (hhhhhhhúúúúúúú) a szellemtelenségben. Jellem a jellemtelenségben. Ember az embertelenségben. Amúgy fájó ennek a határozottságnak is az örökös hangsúlyozása. Persze, kell egy fellépés, de a túl határozottság néha közönségességbe fordul át. Alapból udvariasnak kell lenni, azt kell tudni megmondani, hogy mikor kell tényleg határozottan fellépni, nem úgy kell kérni egy kiló kenyeret, mint egy kaszárnyaőrmester (van aki csak akkor ilyen, amikor a barátnője is ott van, hogy látszódjék, hogy mekkora alfahím, pedig csak elcseszett, önelégült balfasz). Istenhez képest az ember mindig csak határozatlan lehet (mivel magunk is Isten által vagyunk el-és meghatározva). Ezt az emberekkel kapcsolatosan sem árt olykor mérlegre tenni. Hogy a mi nevünk is ott legyen az Utolsó Ítélet napján az Élet Könyvében.
Arcod átsejlik a kilométereken.
Nem mozdulok, de közben ott vagyok veled.
Fáradságos lassúsággal haladni
nem jelenti azt, hogy fel kéne adni.
Természet és társadalom
megannyi titka nyitott könyv nekem
s hogy más mit miért tesz
azt bizony mégsem érthetem.
A leírás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BCvelykagyl%C3%B3f%C3%A9l%C3%A9k
A franciák fényképezték le azt:
http://fr.wikipedia.org/wiki/Fichier:Solen_bis.jpg
ami miatt úgy hívják, ahogy.
De ezt kimondani csak a mi népünk meri:-D. (Általában borotvakagyló vagy késkagyló, avagy datolyakagyló a neve, illetve latinból képzik a megnevezést.) Nyalnád? Szívogatnád?:-D
Amcsi film. Anya és kamasz fia búcsúzkodnak. Az anya pontosan négy másodpercig öleli a kb. tizenöt éves hosszú hajú szépfiút. Erre a csákó:
"Anya, nem háborúba megyek, hanem a könyvtárba:-D."
Azért bottom, mert érdekli a botom. Azért top, mert a pot, azaz köcsög izgatja...
Miért látnál az álarcok mögé, amelyeket viselek? Nem engedem, hogy láss! Bármennyire pozitív is a napom, bármennyire feledném, de nem lehet. Hirtelen, a torkomból fölfelé, a szemem irányába csúszik a kontrollálhatatlan fájdalom, és fojtogató markából nincsen menekvés. Vasmarokkal fogja a szívem, és nincs már kitörési pont. A fejbőrömet mintha szúrná valami, torkom elszorul, hogy levegőt is alig kapok, és könnyeim végigszántják az arcomat.
Amikor az emberek még lelki habitusukat alakítgatják, a társadalom által kötelezően elvárt oktatás keretei között, jobban alkalmasak, és kellően nyitottak az emberi kapcsolatokra. Ennek oka az időtényező, mert bármennyire leterheltek is, mégis van idejük. Csakhogy ekkor érzelmileg kialakulatlanok. Mire azonban kialakulnak, dolgozni kezdenek, és nem lesz már idejük valódi emberi kapcsolatokra, és a lélek is megkeményszik, odavész az egykorvolt ősbizalom. Akkor vajon mi értelme?
Országh László-Magay László: Angol-magyar nagyszótár. English-Hungarian Dictionary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000. 1180. első hasáb 14. szócikk:
Puna fn. 1. fennsík (a perui Andokban) 2. Hegyi betegség (perui elnevezés)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csiklófalu
